Hogyan keletkeznek a szélvédő sérülések?

Nagyjából mindenki sejti, hogy amikor kavics verődik fel az útról a szélvédőnkre egy másik autó kereke által, akkor az a becsapódás erejétől és a kavics nagyságától függően károkat okozhat. Röviden és tömören ez így teljesen megállja a helyét, de azért egy kicsit nézzünk jobban utána, elmélkedjünk, számolgassunk.

Számtalan módja van annak, hogy hogyan szerezhetünk szélvédő sérülést/kőfelverődést szeretett autónk szélvédőjére, de most a teljesség igénye nélkül nézzünk pár szokványos, és pár szélsőséges esetet.

1. Az egyik leggyakoribb eset, amikor autópályán kapunk egy apró kavicsot a szélvédőnkre és ilyenkor csillag alakú vagy extrém sérülésekkel szoktak ügyfeleim felkeresni. De mi is történik abban az ezred másodpercben amikor halljuk az elrettentő szörnyű becsapódás hangját?

Számoljunk utána egy kicsit.

Tételezzük fel, hogy megengedett sebesség alatt megyünk egy kicsivel, legyen mondjuk 120 km/óra. Az előttünk lévő autó menjen úgyszintén 120 km/órával. Az adott kavicsok az autópályán rendszerint nem a nagyságukról híresek, mert az autópályákat elég jól takarítják, nem mennek fel rá a földútról kiforduló földmunkagépek és az utazó sávokat a leállósáv elválasztja a földes résztől, így nehezebben koszolódik, nehezebben hordja rá a szél a port, kavicsot, szennyeződést. Tehát az esetünkben legyen szó egy szokványos apróbbnak mondható kavicsról. A kavics indulási sebessége valóban olyan 120 km/óra környékére tehető, ám formája miatt igen gyorsan lassul. Ha tartunk egy kellő követési távolságot az előttünk haladó autó mögött, akkor rendszerint nem szokott nagyobb probléma történni, legfeljebb egy felületi karcolásunk / felületi sérülésünk keletkezik a szélvédőn. (Ezért szoktam elsőként javasolni a nagyobb követési távolság betartását. Másrészt biztonságosabb is úgy autózni.) Viszont ha az előttünk haladó autóra túlságosan rámegyünk, a kavicsnak nincs ideje/lehetősége lelassulni, így a becsapódása 120(saját sebességünk)+~100(kavics sebessége)=220 km/órával fog történni a szélvédőnkre. Ez körülbelül olyan mintha egy légpuskával lőnének a szélvédőnkre ~20 méterről, ha a kavics súlya mondjuk 0,5 gramm.

A sérülések külleme és mértéke rengeteg apróságból adódik mint például a sebességtől, a kavics formájától, a kavics súlyától, a szélvédő keménységétől, a szélvédő dőlésszögétől, az autó áramvonalasságától, a kavics beesési szögétől stb…stb… Érdekesnek tűnhet, de valóban vannak olyan autók amiket gyakrabban kell javítanom, pedig nem túl agresszíven vezetik, nem mennek rá az előttük lévőre túlzottan, mégis folyamatosan gyűjtik a szélvédő sérüléseket. Ezt befolyásolja az is, hogy az első lökhárító mennyire vezeti rá a levegőt a szélvédőre, így előfordulhat az az eset is, hogy egy adott kavics a motorháztetőt találta volna el valójában, ám a lökhárítóról feláramló levegő a szélvédőre nyomja a kavicsot. Sajnos ezekkel nem lehet mit kezdeni. Az autópályákon sajnos nem ritka az a jelenség sem amikor a szembe jövők verik fel a kavicsot és az okozza végül a sérülést. Ilyenkor valójában a szembe jövő “csupán” oldalra lövi ki az úton lévő kavicsot, de a haladásunk miatt úgy tűnik mintha szembe jött volna velünk.

2. A második leggyakoribb eset az országúton/főutakon szerzett sérülések.

Ilyenkor sokszor emlegetik ügyfeleim, hogy “láttam milyen nagy volt a kő”, “láttam ahogy repül felém” és a kedvencem “még a fejemet is elhúztam úgy megijedtem”. (Természetesen érthető a reakció hiszen ez az emberben egy ösztönös reakció, szerintem én is ezt tenném.) Ilyenkor rendszerint a földmunkagépek, vadon élő állatok és természetesen a természet (szél és víz átfolyások) hordják fel a szennyeződést az utakra. Tapasztalatok alapján mondhatom, hogy ilyenkor a nagyobb, kagylós sérülések keletkeznek az autónk üvegén. Nem csupán kavicsok okozhatnak sérülést hanem lehet megfagyott föld darab, egy gyümölcs magja, vagy másik autóból kihulló apróbb letört alkatrész, csavar.

Jelentős mértékben jelen vannak még a városokban, falvakban szerzett szélvédő sérülések is. Jellemzően apróbb, sokszor csak felületi sérüléssel járó kőfelverődések. Természetesen nem lehet általánosítani a sérülések nagyságából és fajtájából, de 90%-os pontossággal egy hozzáértő meg tudja mondani, milyen út viszonyok között keletkezett a sérülés.

3. Szélsőséges esetek is vannak amelyek bosszantók és ott tényleg csak a balszerencse az ami aznap ellenünk fordult.

Ilyen esetekben hiába tartjuk be a sebesség korlátozást, vagy hagyunk nagyobb távolságot az előttünk haladótól (lehet nincsenek is ilyen tényezők). Nézzünk egy pár esetet amit ügyfeleim meséltek nekem.

Álló/parkoló autójához visszatérve az ügyfelem észrevette, hogy sok (8-10) apró sérülés van a szélvédőjén, majd pár perc nézelődés és fejvakarás után vette észre, hogy egy felüljáróról folyamatosan potyog az autójára a munkagépekről a sóder/homok vagy éppen amit szállítottak.

Volt aki arról számolt be, hogy a szélvédő sérülése úgy keletkezett, hogy teljesen egyedül autókázott az 2*1 sávos főúton, sem előtte, sem mellette nem haladt el autó és a semmiből keletkezett egy sérülés. Nem értette a dolgot egészen addig amíg az anyósülésről az utastársa fel nem világosította, hogy Ő látta, hogy egy madár csőréből esett ki valami (feltehetően egy dió) és az verte be a szélvédőjét.

Egy másik ügyfelem arról számolt be, hogy este amikor munkából hazaért, leparkolt az autójával és reggelre keletkezett egy repedés a szélvédőn. (Nagy valószínűséggel mondhatom, hogy a cserélt szélvédő alatt rozsda volt és az nyomta meg a szélvédőjének a szélét, ami elindította a repedést.)

Mi történik abban a pillanatban, amikor a kavics becsapódik a szélvédőre?

Alapvetően mindenkinek van elképzelése és nagyjából annyival le is tudják a dolgot, hogy a kő hozzáér nagy erővel az üveghez ami betörik. Ez így igaz is ha nem szeretnénk alaposabban megvizsgálni az ügyet. Minden ott kezdődik, hogy az erősebb/keményebb anyag fog épségben maradni, vagy kisebb sérülést szenvedni, a puhább/gyengébb anyag elnyeli a másik tárgy erejét úgy, hogy sérülést szenved el. Tehát nem feltétlenül okoz minden kőfelverődés maradandó sérülést. Ha puha anyag csapódik a szélvédőnknek arra is azt mondja a köznyelv, hogy “kavicsfelverődés” miközben elképzelhető, hogy az nem kavics, hanem keményre összeállt föld, (télen) jégdarab vagy bármilyen más idegen tárgy lehet.

Amennyiben a szóban forgó idegen tárgy keményebb mint a szélvédőnk akkor a becsapódás pillanatában a szélvédő külső üveg része sérülni fog. (A szélvédő összetételéről, részeiről lásd a további leírást ITT.) Amikor az üveg megsérül azonnal levegő jut be az apró lukon keresztül a középső fólia rétegig. Ez a fólia réteg akadályozza meg az üveg berobbanását. A levegő bejut az üveg és a fólia közé. Minél tovább használjuk így az autót és minél nagyobb sebességgel, annál nagyobb esély van a szélvédő tovább repedésére a légnyomásnak köszönhetően. Vannak olyan esetek is amikor a levegő bejut a szélvédő üveg és a biztonsági fólia közé, ám az üveg és a fólia “visszazár” a másodperc töredéke alatt. Ilyenkor a beszorult levegő (ami nem tudott kiszökni a visszazáródás pillanatában) úgynevezett zárványokat hozhatnak létre. Nem kell azonnal pánikba esni és az autópályán a leálló sávban elkezdeni telefonálni, hogy azonnal meg legyen javítva, de erősen ajánlott, célszerű az első benzinkúton lehúzódni és egy cellux-al vagy szigetelőszalaggal leragasztani, hogy ne feszítse a légnyomás a sérülést, illetve megakadályozzuk a levegőben szálló por, kvarchomok, pára esetleg csapadék bejutását. Majd ezek után azonnal célszerű hívni egy szakembert és időpontot egyeztetni vele a javításra. A Matt-Rex Kft. már helyszíni kiszállással vállal szélvédő javításokat országszerte. Ajánlatos a sérült szélvédővel minél kevesebbet autókázni, ugyanis a rázkódás, kaszni megcsavarodása, fekvőrendőr esetleg padkára való felhajtás tovább repesztheti a szélvédő sérülést.

A levegő hatását már tudjuk, lássuk a por, homok miért probléma, ha belejut a repedésbe/sérülésbe. Az apró homokszemcsék bejutása a szélvédő sérülésbe azért kellemetlen mert azt nem lehet onnan eltávolítani. Természetesen vannak technikák, hogy megtisztítsuk a sérülés epicentrumár a kosztól vagy üvegszilánkoktól, de ha a szállópor belejut a repedés csatornáiba (mondjuk az epicentrumtól pár cm-re, vagy mm-re akkor azt ott nem tudjuk elérni, vagyis nem tudjuk kiszedni. Nincsen olyan porszívónk ami ki tudná szívni a beleszállt port, vagy nem tudjuk magas nyomással kifújni sem, mert akkor könnyen tovább repedhet a szélvédő. Ha a por belejutott a csatornákba, előfordulhat, hogy annyira eltömíti azt, hogy megakadályozza a ragasztó beáramlását a repedésbe. Ez kellemetlen mert nem lesz olyan szép a javítás mint amilyet az ügyfél elvárna tőlünk. Ennek ellenére rendszerint stabilizálni lehet a szélvédőt a tovább repedéstől.

A következő tényezőnk a víz. A víz főként csapadék vagy az ablakmosó által szokta a sérüléseket feltölteni nedvességgel. Azonban akkor is kerülhet víz a szélvédőnkön lévő sérülésbe, ha nem esett az eső, vagy nem mostunk ablakot. Pára formájában tud kicsapódni a sérülésben lévő levegő nedvességtartalmától függően. Szélvédőt javítani csakis szárazon lehet, vagyis legalább maga a sérülés száraz legyen. Amennyiben valamilyen oknál fogva mégis nedvesség kerül a sérülésbe, azt ki lehet onnan párologtatni, ki lehet szárítani. Ez a folyamat némi kockázatot rejt magában ugyanis ilyenkor egy kézi gázégővel melegítjük fel a szélvédőt a sérülésnél ami tovább repedést okozhat. Ugyan ez csak ritka esetekben fordul elő, de erre mindig szükséges felhívni az ügyfél figyelmét, hiszen a rizikót mindig az ügyfél vállalja és csak Ő döntheti el mekkora kockázatot szeretne vállalni. A víz bejutása a szélvédőn keletkezett sérülésbe télen fokozottan veszélyes, hiszen a beszivárgott víz megfagyhat, és mint tudjuk a jég nagyobb térfogatot foglal el mint a víz, vagyis szétfeszíti a szélvédőt. Tovább repedést okozhat.