A gépjárműveken előszőr az 1900-as években kezdtek el első szélvédőt alkalmazni. Egészen addig (mint ahogyan azt a régebbi filmekben is többször láthatjuk), szemüveget viseltek, mint a régi repülőgépeken, hogy ne menjen a sofőrök szemébe a piszok, víz illetve a szél ne szárítsa ki a szemüket. Ez a megoldás eléggé kényelmetlen és körülményes volt, hiszen gondoljunk bele folyamatosan ügyelni kellet a szemüveg meglétére és arra is, hogy ha esetleg utassal közlekedtek, akkor az utasok részére is jusson egy „szélvédő” szemüveg.

 Majd elkezdték alkalmazni az első szélvédőket az autókon amely sokkal kényelmesebbé tette az autózást. Több szelet felfogott, nem kellet külön szemüvegeket hordani, ám a légellenállással a fogyasztás is megnőtt, illetve a szélvédők is törékenyek, sérülékenyek voltak. A szimpla üvegből készült autóüvegek könnyen törtek bármiféle fizikai behatásra mint az ütközés, kavicsfelverődés. Szinte javíthatatlanok voltak, mert azonnal összetörtek mint mondjuk egy hétköznapi ablak. Rendkívül veszélyes is volt ez a megoldás, hiszen gondoljunk bele, egyetlen kavicstól kisebb – nagyobb darabokra tört a szélvédő amit a menetszél az autóban utazók ölébe, arcába fújt. Ennek a problémának a kiküszöbölésére kezdtek el fejleszteni, kísérletezni.

 Azonban mint sok más esetben itt is a véletlennek köszönhető a megoldás. A történet szerint egy francia tudós, Edouard Benedictus, akit a Ford művek alkalmazott véletlenül ejtett le egy üvegcsét és akkor szembesült azzal a ténnyel, hogy ugyan az üveg megsérült, de nem hullott darabokra. Mint később kiderült az üvegcsében azelőtt folyékony nitrocellulóz volt, amely megszilárdulva kötőanyagot képzett az üvegen. (Tulajdonképpen először összeragasztotta az üveget, és csak azután próbálta meg széttörni). Néhány kísérlet után alakult ki az úgynevezett „laminált üveg”, amely két réteg üveg egy réteg celluloiddal ragasztottak össze. Itt kezdődött a biztonsági üvegek élete. Azóta több fejlesztésen ment keresztül és a mai napig folyamatosan folynak a fejlesztések, kísérletek annak érdekében, hogy az autóüvegek minél biztonságosabban legyenek.

 A mai világban már elképzelhetetlen, hogy biztonsági szélvédő nélküli autóba üljünk és a technológia fejlődésével a szélvédő gyártása is egyre változik, egyre gyorsabb és precízebb. A jelenlegi technológiáról egy rövid videót, bemutatót is készítettek már. Számos laminált üveg gyártási eljárás létezik és a középső „stabilizáló” réteg is többféle lehet. Ahogy fejlődik a szélvédő gyártás már nem csupán az a lényeg, hogy sérülés esetén összetartsa az autó üveget, hanem egyéb hasznos tulajdonságokkal is rendelkezzen. Ilyen például a hangszigetelés, az UV védelem (vagyis ne engedje át az UV sugárzást), a Solar (vagyis hő visszaverés), illetve egyre elterjedtebb a golyóálló autóüveg is. Nem csupán két réteg üveg között egy réteg „stabilizáló” réteg létezik, hanem ezeknek többszörösét is. A golyóálló üvegek például akár 77mm- vastagok is lehetnek, amik kibírnak egy Winchester lövést 10m-ről.

 Tehát már tudjuk, hogy maga az autó szélvédője két réteg üveg között egy réteg (PVC vagy TPU vagy PVB vagy EVA vagy bármilyen más) stabilizáló műanyag réteg található.  További érdekességek és hasznos tudnivalók a többi BLOG bejegyzésben található.